Haffner-Kiss Alexandra, a Sopianae Kulturális Egyesület elnökhelyettese

A projekt egyik fő pillére, a fiatalok önkéntességének, közéleti-, közösségi aktivitásának erősítése. A „Fiatalok a közéletben” előadássorozat keretében tematikusan, egy-egy témakör köré szervezve tartjuk meg a programokat. A megvalósításba bevonásra kerülnek a Pécsi középiskolák tanulói. Az előadásokon lehetőséget biztosítunk egy-egy, a közélet valamely területén sikeres, ismert, fiatal pécsi szereplő számára, hogy közreműködjön a fiatalok tájékoztatásában, lehetőségeik feltérképezésében, és annak felismerésében, hogy tehetségükkel és lehetőségeikkel hogyan tudnak élni. Kiemelt cél, hogy tudatosítsuk és propagáljuk az aktív társadalmi felelősségvállalás-, az aktív közéleti szerepvállalás jelentőségét, valamint az önismeret- és személyiségfejlesztés fontosságát.

Az Árpád Fejedelem Gimnázium 10. évfolyamos diákjai számára Haffner-Kiss Alexandra, a Sopianae Kulturális Egyesület elnökhelyettese tartott előadást. A Közösségek Pécsért projekt bemutatásával kezdte előadását, elmondta, hogy a pályázati program különböző rendezvényei a generációk közötti együttműködést, a társadalmi összetartás erősítését; az önkéntes és karitatív tevékenységekben való részvétel előmozdítását; a közösségi integrációt és a civil társadalom megerősítését szolgálják.

Ezután mesélt Alexandra saját pályafutásáról, azokról az önkéntes és közösségi munkákról, amiben fiatal kora ellenére (25 éves) része volt már. A Richter János Zeneművészeti Szakgimnáziumban kezdte közéleti munkáját, tagja volt a diákönkormányzatnak. Így mikor a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán folytatta tanulmányait kereste a diáksegítői feladatokat, mert öröm volt számára e szerepvállalás. Először a Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság titkáraként, később elnökeként tevékenykedett. Ezzel párhuzamosan bekapcsolódott az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Pályázati és Ösztöndíj Bizottságának munkájába is. Biztatta a középiskolásokat, hogy egyetemi éveik alatt vegyenek majd részt közéleti tevékenységekben, hiszen ott közösségre lelhetnek, aktív részesei lehetnek az egyetemi élet formálásának. Nagyon sok lehetőséget találhatnak ma már a felsőoktatásban azok, akik részt szeretnének venni a közéleti munkában, csak nyitottan, aktívan kell keresni a lehetőségeket, és alkotó, kezdeményező módon kell a dolgok elé állni. Így volt ezzel Alexandra is, aki a Művészeti Kari tanulmányai mellett elkezdte a Közgazdaságtudományi Egyetemet is. Itt konferenciák szervezésében vett részt. A Közgázon nyert újabb tapasztalatait a Művészeti Karon tudta kamatoztatni, kezdeményezte az ott addig ismeretlen szakkollégiumi rendszer kiépítését. Igen jelentős feladat volt megalapítani e szakkollégiumot a tagtoborzástól kezdve a szakmai programterv-, a létesítő okirat-, valamint a szervezeti és működési szabályzat kidolgozása után a kar vezetőségével való egyeztetés és működésük engedélyeztetése komoly feladat volt.

Mesterszakos képzése során a Doktorandusz Önkormányzatban töltött be irodavezető-gyakornoki pozíciót és mellette a szakkollégium titkáraként tevékenykedett. Ez idő tájt ismerte meg a Sopianae Kulturális Egyesületet, melynek égisze alatt megalapították zenésztársaival a Sopianae Rézfúvós Együttest. Folyamatosan hozták ekkor már magukkal az elvégzett sikeres feladatok az újabb lehetőségeket, így miután felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori iskolába hamarosan megválasztották a Doktorandusz Önkormányzat küldöttgyűlési képviselőjének, ahol a Doktori Iskola hallgató társait képviselheti. A Sopianae Egyesületben is további feladatokat kapott projektmenedzseri munkakörben. E feladatkörben nyújtott teljesítményének eredményeként ma már az Egyesület elnökhelyettese. Közéleti munkásságáért és kiemelkedő tanulmányi eredményéért számos elismerésben részesült: 2016-ban az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Nemzet Fiatal Tehetsége címet kapta, több ízben részesült Rektori elismerésben, és a Nemzet Kiválósága címet is elnyerte.

Haffner-Kiss Alexandra bíztatta a diákokat, hogy vállaljanak ők is önkéntes, közösségi munkát, mert ez segít számukra kitűnni a tömegből. Nem elegendő csupán jól tanulni, a szakmájukban jól teljesíteni, különlegesnek, értékteremtőnek kell lenni ahhoz, hogy sikeresek lehessenek. A munkáltatók is szívesebben alkalmaznak olyan kollégákat, akik közéleti szerepvállalást tudnak felmutatni, hiszen ez jellemzi a személyiségüket: önzetlenségről, szorgalomról, felelősségvállalásról, terhelhetőségről, tenni akarásról vall. Az önkéntes munkával olyan munkatapasztalatokra lehet szert tenni, ami olykor azonnal-, de lehet, hogy csak később válik kifizetődővé. Minél több mindenhez ért valaki, annál könnyebben érvényesülhet az életben. Az önkéntesek tapasztalattal bíró pályakezdőkké válhatnak, ami a munkáltatók leghőbb vágya, s ma már alapelvárása.

Az előadás második részében Alexandra a doktori kutatásának témájáról, a Z generációról beszélt. A hallgatóság pontosan ennek a korosztálynak a tagja, a kutatások az 1995-2009 között született gyerekeket sorolják a Z generációba. Számukra már teljesen egyértelmű a digitális eszközök megléte és az internet jelenléte. Figyelmüket megosztják az élet történései és a virtuális valóság között. Ők a világ első globális nemzedéke, akik az internet révén bárhonnan tudnak kapcsolódni bárkihez, s láthatják, miként élnek a világ különböző pontjain társaik. Ugyanakkor ez az a generáció, akik felé minden korábbinál nagyobb elvárásokkal fordulnak a munkáltatók. A gyors változásokra, gyors reakcióképességgel reagálnak a fiatalok, s ezt el is várják tőlük. A facebook, instagram, youtube révén igyekszenek minden pillanatukat megosztani a világhálón, ezáltal az én-márka építése is előtérbe került. Az előadó elmondta továbbá, hogy a magabiztosság munkavállalói elvárássá is vált, így fontos hangsúlyt fektetni az egészséges magabiztosság kialakítására.

Alexandra trombitaművészként a doktori disszertációjában azt vizsgálja, hogy a Z generációs gyermekek körében a zenetanulás mennyiben segíti a magabiztosság kialakulását, illetve milyen egyéb pozitív eredményeket érzékelnek a szülők. A felmérés egy Tolna megyei kisváros zeneiskolájában, a szülők körében, anonim módon készült. A vizsgált zeneiskola diákjainak a száma 64 fő, mely diákok szülei közül 47 adott választ a kérdőívre. Ez 73,43 százalékos válaszadási hajlandóságot jelent, mely rendkívül magasnak tekinthető. Ennek következtében elmondható, hogy a kutatás eredménye a vizsgált zeneiskola vonatkozásában (mintavételes kutatás) egyértelműen reprezentatív, azonban globális eredmények levonása érdekében a kutatás kiterjesztése szükséges más iskolákra. A kutatás a vizsgált zeneiskola tekintetében, 87%-ban mutatta ki, hogy a szülők pozitív változásokat fedeztek fel gyermekük zeneiskolai fejlesztése révén. A leghangsúlyosabban a magabiztosság, a koncentrációs készség javult, s meghatározó módon segített a túlzott energiák levezetésében, fejlődött a koncentrációs és memorizálási készség. A kérdőíves felmérés a magatartás és szorgalom, valamint a tanulmányi eredmények esetében nem tárt fel releváns kapcsolatot, amely alapján elmondható, hogy a magatartás, szorgalom és a tanulmányi eredmények fejlődésének hatékony mérésének érdekében további módszertan megválasztása indokolt.

Összegzésképp megállapíthatjuk, hogy a hangszeres tanulás olyan készségek fejlesztését segíti hatékonyan, melyre a Z generációnak és az elkövetkező generációknak a munka világába való bekerüléshez nélkülözhetetlen szükségük van, a versengést, a megküzdést segíti, ily módon a digitalizáció ellenére továbbra is kiemelten fontos lehet.
Buzdította Alexandra a hallgatóságot, hogy menjenek zeneiskolába és ismerkedjenek meg valamilyen hangszerrel, alapítsanak együtteseket, zenéljenek együtt, hiszen rengeteg boldogságot jelent. A közösségi élményt, az összetartozást, az együttműködést megélni felemelő érzés. A közös zenélés az emberiség talán egyik legősibb közösségi élménye, ami századok óta felülmúlhatatlan, s a jövőben is biztosan megmarad.

Az előadás maradéktalanul eredményes volt. A fiatalok közéleti szerepvállalási lehetőségeinek bemutatására Haffner-Kiss Alexandra eddigi életútja a legékesebb példa. A példa a mai diákok számára is követendő érték, a konkrét élettörténetek tudják megmutatni számukra azokat a lehetőségeket, amivel ők is élhetnek majd, s tenni tudnak közösségük fejlődéséért, saját életük kiteljesítéséért. A Z generációs és zenepedagógiai előadásegység is rímelt a program célkitűzéseire a közösségiség zenei irányából való bemutatása révén.